F�jlrendszerek: Az oper�ci�s rendszerek m�s-m�s f�jlrendszereket haszn�lnak, amiknek k�l�nb�z�k a logikai fel�p�t�sei. FAT, NTFS

FAT: A windows NT oper�ci�s rendszer �ltal t�mogatott f�jlrendszer legegyszer�bb fajt�ja. A merevlemez logikai fel�p�t�s�n�l kioszt�sra ker�l egy FAT t�bla, ami nem m�s, mint egy adatt�bla, amelyben r�gz�tve van a f�jlok elhelyez�se. A FAT f�jlrendszer hagyom�nyos 8.3-as t�pus� f�jl elnevez�st haszn�lja: f�jln�v: 8; kiterjeszt�s: 3; pl.: alma.doc

El�ny�k, h�tr�nyok: A FAT f�jlrendszer legfeljebb 200 MB-os meghajt�k eset�n javasolt. Ezt a f�jlrendszert az MS-DOS haszn�lta, de a windows NT is el tudja �rni. Ennek egyik fajt�ja: FAT 16 (A floppykon viszont FAT 13-es rendszert haszn�ltak.)

VFAT: A windows 95-�s oper�ci�val jelent meg, elt�rt a DOS-os 8.3-t�l, Maximum part�ci� m�rete: 4 GB.

FAT32: A windows 95 �s az XP t�mogatja, a hossz� f�jlneveket t�mogatja, s a part�ci� m�rete 32 GB felett van.

NTFS: (NT Files system) A windows NT oper�ci�s rendszerhez fejlesztett�k ki, windows 2000 2003 XP + NT. Hossz� f�jlnevek megengedettek, (max 235 karakter). Tulajdons�gai: minden �llom�nyhoz egyedi felhaszn�l�i jogosults�gokat lehet rendelni. Indexel�st alkalmazza a szerkezet kialak�t�s�hoz. Lehet�s�get ad a felhaszn�l�i quota hozz� rendel�s�hez. �llom�nyokra vonatkoz� inform�ci�kat egy MFT nev� t�bl�ban t�rolja. Minden f�jlhoz hozz�rendel egy 1 kb-es bejegyz�st -> „F�jl | neve | attrib�tum | helyfoglal�s” majd kap egy eg�sz sz�mot, ami egyedi azonos�t�ja lesz. Egy oper�ci�s rendszerhez t�bb k�l�nb�z� f�jlrendszer is tartozhat!

Oprendszerek: Az oprendszer l�tes�ti a kapcsolatot a felhaszn�l�, �s a hardver k�z�tt. Olyan programrendszer, amely vez�rli a programok v�gre hajt�s�t, �temezi a programok fut�s�t �s elosztja az er�forr�sokat. Legismertebbek: UNIX LINUX WIN95 -||-98 -||-XP …

OPr. Funkci�i: 1) rendszervez�rl�si feladatok: -programfejleszt�si t�mogat�s; -felhas7zn�l�i t�mogat�s; a) –proci �temez�s: a g�pen p�rhuzamosan fut� feladatok v�gre hajt�s�t a CPU egyid�ben val� megoszt�sa b) –megszak�t�s, vez�rl�s: hardveres/szoftveres: ha probl�m�t �szlel, meg szak�tja a folyamatot. c) -t�r kezel�s: operat�v t�r a legfontosabb er�forr�s, p�rhuzamosan fut� programok eset�n meg kell osztani a mem�ri�t. d) –perif�riakezel�s: OPr. Feladata a monitorral, billenty�zettel… val� kapcsolattart�s. e) adat kezel�s:  OPr. Feladata az �llom�nyok l�trehoz�sa, �r�sa, olvas�sa �s t�rol�sa.(FAT, NTFS)

Felhaszn�l�i interface/t�mogat�s:  A g�ppel val�  kapcsolattart�shoz, parancs�rtelmez�re van sz�ks�g. Az OPr. Lehet�v� teszi, pl.: hogy 1 iconra kattint�ssal elinduljon a program.

a) parancs�llom�nyok: ilyen: .exe; .bat; .com; … amelyek ind�that� f�jlok. Pl.: a bat /BATCH/ f�jlok, amelyben k�tegelve tal�lhat� utas�t�sokat hajtja v�gre az OPr. b) Az OPr. t�rkezel�se: Az OPr. egyik legfontosabb feladata, a gyors �s megfelel� m�ret� operat�v t�r biztos�t�sa -> 1) overlay programok: gyakran szembeker�l�nk azzal a probl�m�val, hogy az operat�v t�r kicsi. Az OPr. k�pes arra, hogy a programot darabolja, a nagy programot kicsi darabokra bontsa. Kicsire bont�s: szegmentum-> belef�r az operat�v t�rba. A t�bbi szegmentum a h�tt�rt�rol�n van. A programnak van egy �lland� tartalm� r�sze, ami mindig bent van az operat�v t�rban. Ennek a neve: rezineds r�sz, a szegmentumok v�ltoz� r�sze, ideiglenesen tart�zkodik az operat�v t�rban s ezeket �sszefoglal�an �gy h�vjuk: transiens r�sz.

MIKROPROC

A szg�p t�pus�t a mikroproc hat�rozza meg. Olyan CPU, amely egyetlen szil�cium lapk�n tal�lhat�, ir�ny�tja a szg�pet, vez�rl�jeleket k�ld a perof�ri�k fel�.

R�szek:

Regiszterek: bels� t�rol�k, m�ret�k hat�rozza meg, h�ny bites a szg�p  PL: egy Intel P4-esn�l min. 32 bites

Csoportos�t�s:

Utas�t�s sz�ml�l�, b�zis c�m, �llapotregiszter

Adatvezet�kek, c�mvezet�kek:

Az egyszerre k�ldhet� adatmennyis�get az adatvezet�k tartalmazza. A c�mezhet� legnagyobb t�rter�letet a c�mvezet�k tartalmazza.

Utas�t�sok:

A k�l . t�pus� utas�t�sokat csoportos�thatjuk: aritmetikai, logikai, prog vez., adatt�lt�, rendsz.vez., input-output

Koprocesszor:

Olyan t�rsproc, amely m�veletek elv�gz�s�t CPU n�lk�l is k�pes megtenni

�rajel frekvencia: a m�veletv�gz�si sebess�ggel f�gg �ssze, m�rt�ke: MHz �tlag g�pek 1-4 GHz

CACHE: olyan kis kapacit�s� RAM t�pus� mem�ria, amely gyors�tja, a 2MB-n�l nagyobb processzor m�k�d�s�t.

RISC: Az els� risk proc-ok 50 utas�t�st tartalmaztak

CISC: majdnem 300 utas�t�st tartalmaz, ennek ellen�re a risc teljes�tm�nye a nagyobb. M�gis a cisc terjedt el.

�zemm�dok: val�s, v�dett, virtu�lis 8086

Val�s: a cpu �gy m�k�dik, mint egy gyors 8086

V�dett: elt�r a 8086-osokt�l (multi-tasking, proc . v�delem, iterjesztett mem�ria, virtu�lis mem�ria)

Virtu�lis 8086: El�z� kett� kever�ke: v�dett m�dban m�xik 8086-osk�nt

A 64 bites procok ezekt�l elt�r� m�don m�k�dnek, 32 bites �zemm�dban dolgoznak.

BUSZOK

ISA: olcs�, k�nny� megval�s�tani, de csak, 16 bites �tvitelt tud megval�s�tani.

�tviteli sebess�ge: 8MHz x 2Byte = 16Mb/sec     lass�

EISA: 32 bites => 8MHz x 4byte

MCA: 40 bites = 10MHz x 4 byte

VLB: nem terjedt el, mert kev�s csatlakoz�st enged, 132 Mb/sec

PCI: Ezt haszn�ljuk, 10 perif�ria kapcsol�dhat; 528 Mb/s

AGB: 2128 Mb/s

USB: ismert perif�ria csatlakoz�s.

ADAT�TVITEL:

 2 fajta:

P�rhuzamos adat�tvitel: a bitek p�rhuzamosan haladnak a perif�ria �s a szg�p k�z�tt. Pl nyomtat�: a p�rhuzamos vonalakhoz rendelt nevek: LPT1, LPT2….

Soros �tvitel: a bitek egym�s ut�n haladnak pl eg�s  nevek: COM 1, COM2….

H�TT�RT�RAK:

Csoportos�t�s m�k�d�s alapj�n: m�gnese, optikai, egy�b

Floppy: szinte m�r nem is haszn�ljuk, hajl�kony lemezes egys�g, m�gneses indukci� elv�n m�k�dik.

Winchester: HDD-nek is r�vid�tj�k, merevlemezes egys�g

Alapfogalmak:

s�v: az egyes oldalakon kialak�tott koncentrikus k�r�k, egy lemeznek 2 oldala van, �s a win-ben t�bb ilyen van.

Szektor: A s�vok r�szekre val� oszt�sa, m�ret�k 512 MB

Cilinder: egym�s felett elhelyezked� azonos sorsz�m� s�vok �sszess�ge

A lemezek 3,5”-os Al lemezek, m�gnesezhet�ek

Kb. 10.000 ford/perc sebess�ggel �lland�an forog, am�g a g�p be van kapcsolva. Az �r�-olvas� fej nem �rintkezik a lemezzel, de 0,5 mikrom�teres t�vols�gban van.

T�rol�si kapacit�s GB-TB-ig terjed

Part�cion�l�s: a lemez ter�let�t k�l logikai szerkezet� egys�gekre bontjuk. �gy lehet�s�g van pl t�bb oprendszer telep�t�s�re is 1 g�pen

Azt a part�ci�t, amely rendszlemezk�nt viselkedik, akt�v part�ci�nak neezz�k.

M�GNESES HANGR�GZ

�r�skor az �r�fejben l�v� elektrom�gneses mez�t hoz l�tre. Az alatta l�v� lemezfel�leten visszamarad� m�gnesezetts�get okoz. Ha v�ltozik az �ram, v�ltozik a m�gnesezetts�g is.

OPTIKAI

CD, DVD

CD: 12 cm, de 8-as is van

�r�s: mesterlemezt k�sz�tenek, amely sor�n 0,8 mikrom�ter �tm�r�j� lyukakat �getnek az az �veglemezbe, cseppfoly�s m�anyaggal bevonj�k, �s v�g�l Al r�teget visznek r�. Az info-t a lyukak (PIT) hordozz�k, a k�zt�k l�v� �res ter�letet landnak nevezz�k